Hagyomány nyomán hagyomány

A KDG - ben 2018. december 18 – án immár 6. alkalommal tartottunk a laborban karácsonyi előadást Michael Faraday hagyományát követve. Ezt a mostani foglalkozás több dolog is különlegessé tette. Részben az, hogy vendégeket is hívtunk: a szombathelyi Tankerület vezetőit illetve a KDG egykori tanárait. Másrészt a nap során két előadást tartottunk, hogy több érdeklődő diák részt tudjon venni.

„Vagy mélyen az emlékezetemben él, hogy minden megmozdulásunk metaforikus értelemben a várakozás, a jobbnak a várása jegyében történt … ” - vezette be az órát Szentgyörgyváriné Kovács Éva tanárnő Sütő András szavaival.

 Az idei témánkat az irodalom és a természettudományok kapcsolata adta az: Advent a Hargitán című darab elemzésével.

Amikor maga az út a fontos, nem a cél…

 Az Advent a Hargitán darab megdolgoztatja az olvasóját, nézőjét. A történet több síkon mozog, ugrál az időben, mitológiai műveltséget feltételez; egy színésznő három szerepet játszik…

Megírásakor (Sütő András 1984 – ben fejezete be) és a Nemzeti Színház ősbemutatóján elsősorban segélykiáltásként szólt Erdélyért. 2018 telén a Hevesi Sándor Színház előadásában a szerelmi szál dominált.

A 11. k osztály diákjai több oldalról közelítettek a Sütő darab felé – egy szakdolgozat fejezeteit követve rácsodálkozhattak a benne rejlő nyelvi, kifejezésbeli gazdagságra; ékes szókincsére; felismerhettek benne népszokásokat valamint ma már iskolában is tanított karácsonyi népdalt; szín – és számszimbolika motívumrendszerét fejtegethették…

A diákok ezáltal betekinthettek egy magyar – német szakos egyetemi hallgató szakdolgozatába, amelyet Balázs Ildikó  Egy értelmezési lehetőség: Sütő András Advent a Hargitán című drámájának motívumrendszere címmel írt meg Debrecenben.

Talán ezzel a karácsonyi előadással volt eddig a tanároknak is a legtöbb dolga. Mindhárman el(újra)olvasták a darabot, megnézték a zalaegerszegi előadást a 11. k-s diákokkal együtt és az osztály még egy drámapedagógiai órán is megpróbálták feldolgozni a történetet.

 Az Advent a Hargitán beköltözött a szereplők mindennapjaiba. Egyszerű, jelzésértékű kellékeket, ruhadarabokat kerestek, amelyek az előadás során segítették a hallgatóság eligazodását a történetben, díszletet terveztek, az ablakokra jégvirágokat varázsoltak; lámpásokat készítettek- ebben a 12. a szorgos nebulói is segítettek, ők a csonkagúla alakú lámpások készítése közben ismerkedtek meg az idom geometriájával-; nyári utazások emlékképeit elevenítették fel, milyen is a Hargita, ahol a történet játszódik…

…megérkezés… 

A diákok a darab kivonatát olvasták fel, mint a színészek az olvasópróbákon – s az egyes kiemelt részek kulcsszavaihoz kémiai – biológiai – fizikai kísérletet társított Kovacsics Bernadett és Sinkó Andrea tanárnő.   

Kovacsics Bernadett tanárnő olyan lelkesen mesélt a jégmadárról, a madár szokásairól, a madárról, a madarak ékszeréről, tollazatáról, röpképéről, mintha naponta látná a röptét a Gyöngyös partján… Kémiai kísérletei során a teremben meleg jeget, kristályokat, jégcsapokat növesztett és növesztetett a részt vevőkkel, de még a jégmadár színeit is előhívta Fehling – reakcióval.

Megragadta a szöveg kínálta lehetőséget s beszélt a természetes és mesterséges hibernációról, példákat hozva az állatvilágból és humánorvoslás területéről.

Megtudhatták a résztvevők azt is, hogy milyen képekből tevődik össze az álom, hogy miért álmodhatott Kisréka Zetelaki Gáborról s miért álmodik ízekkel a szakács és miért „hall” álmában hangokat a zenész…

A fizika számos területét megidézte a színdarab: optikát – hol sejtheti a fénytörés miatt halat a vízbe bukó jégmadár; kinematikát – a hóban látható lábnyomok nyomán nyomozhatunk a nyomot hagyók sebessége, súlya, és kiléte után; hőtant – mert Bódi Vencel házában Réka jeget olvaszt a melegítőn; hullámtant – hiszen a jégmadár a lehető legkisebb hullámveréssel bukik alá a vízbe; statikát – hiszen a  lavina – hósuvadás a hegyoldalról egyensúlyvesztés miatt leomló hótömeg.

Ki gondolta volna, hogy a hargitai temetőpásztor meséjét ugyanúgy a sajátidő fogalmának bevezetésével lehet megfejteni, mint a relativitás elméletéből ismert ikerparadoxont.

Az alkalmi üveg – fúvós zenekar ugyan megbirkózott a feladatával, elpikulálták az ősbemutatóhoz írt jégmadár – dalt, de Gyurácz Eszter remek fuvolajátéka adta vissza igazán Orbán György ősbemutatóhoz írt dallamát.

Köszönet Sütő Andrásnak a színműért! Köszönet a 11.k osztály diákjainak, hogy megidézték nekünk Bódi Vencelt, a két Zetelakit és a két Rékát! Köszönet Mozaik - foglalkozások tanárainak, hogy ilyen szép adventi készülődéssel ajándékozhattuk meg egymást!

2018. december 20.

Kapcsolódó képek