A kis herceg egyike azon műveknek, melyek átlépik az idő és a kor határait. Nem véletlen, hogy 250 nyelvre lefordították, és a történelem egyik legolvasottabb könyvévé vált, mely mindenféle korosztályt megérint. Szerzője barátjának, Leon Werthnek ajánlotta, ki mindent meg tud érteni, még a gyerekeknek szóló könyvet is. Az ajánlásban irónia bujkál, az írói szándék azonban világos: a mű nemcsak gyerekeknek szól.

Íme hat gondolat, amelyre a laborban akár a szöveghez kapcsolható kísérletekkel, akár a szöveg értelmezésével tanított minket sokunk kedvenc könyve!

1.  „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. (…) a szem vak. A szívünkkel kell keresni.”

Egy olyan társadalomban, ahol a látszat úgy tűnik, minden mást háttérbe szorított, ez a gondolat még nagyobb szerepet kap. Saint-Exupéry nem csak arra buzdít, hogy sose higgyünk a látszatnak, hanem hogy szabaduljunk meg előítéleteinktől és sztereotípiáinktól, hogy valóban meg tudjuk találni a közös hangot az emberekkel, és a velük kapcsolatos ismereteink ne korlátozódjanak a szakmájukra, a társadalmi státuszukra vagy a külső megjelenésükre.

 2. „Miért kellene félni egy kalaptól?”

Kinek kalap, kinek csukott óriáskígyó…

“Amikor valamiben egészen bizonyosak, gyorsan nézzék meg más szemszögből is.”

A szemeddel, akár korrekció segítségével, de általában reálisan látod és észleled a körülötted lévő világot. Vannak azonban olyan, akár szándékosan, akár véletlenül elkapott pillanatok, melyek valamiért megzavarják ezt a készséget. Amikor az elméd játszik a látásoddal, előfordulhat, hogy első ránézésre nem éppen a valóság jelenik meg a szemeid előtt, hanem egy esetenként abszurd, máskor pedig reális, ám valótlan kép. 

A jobb agyféltekés módszerek kiválóan működnek, ha az agyintegráltságot hatékonyan elérjük, és fenn is tudjuk tartani a cselekvéssorunk végéig.

Az emberi agy két alapvetően eltérő gondolkodásmódot használ, az egyik verbális, elemző és sorrendet betartó, míg a másik vizuális, észlelő és ezzel egyidejű gondolkodásra képes. Az elképzelés, hogy valaki átvált egy hagyományostól eltérő gondolkodás- vagy látásmódra, egybevág a rajzolási tapasztalatokkal.

Az 1979-ben megjelent Jobb agyféltekés rajzolás című könyvben leírt, forradalmian új módszerrel világszerte már több millióan tanultak rajzolni, 2,5 millió eladott példányával népszerű, széles körben alkalmazott rajztankönyvvé vált.

Roger Sperry, az emberi gondolkodás kettős természetéről szóló úttörő felfedezései szerint a verbális, elemző gondolkodás helye zömmel a domináns bal agyfélteke, míg a vizuális, észlelő gondolkodás a szubdomináns jobb agyféltekéhez kötődik.

A jobb agyféltekés módszer egy mentális váltást tanít a két agyfélteke között, előtérbe helyezve a jobb agyfélteke előítélet-mentes, vizuális, globális észlelési működésmódját. 

3. „Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít.”

Ezt a mondatot választottuk a foglalkozásunk mottójává. S nem csak az emberek megszelídítésére gondoltunk…, hiszen a tárgyak megismerésére is időt kell szánnunk…

Mindenki hallott már a fekete dobozról, mindenki tudja, hogy a repülőgépbalesetek után keresik, - s általában épségben meg is találják - hogy megtudják a rajta levő felvételekből, vajon mi okozhatta a szerencsétlenséget. De vajon azt tudjuk – e, hogy„fekete dobozként” csak a köznyelvi hivatkozik rá, mert az amúgy pirosra vagy narancsra festett eszköz neve  FDR azaz Flight Data Recorder (repülési-adatrögzítő).  A „fekete doboz” kifejezés a fizikában és elektronikában elterjedt megnevezése annak, aminek csak a be- és kimeneteit ismerjük, a belső felépítését nem (vagy az adott esetben az nem lényeges).

És ismerjük a viccet: Ha a fekete doboz elpusztíthatatlan, akkor miért nem olyan anyagból készül a repülő is?

És tudjuk rá a választ?

4. „Olyan titokzatos világ a könnyek országa”

És igazuk volt azoknak, akik azt mondták, hogy néha elég egy jó sírás ahhoz, hogy minden helyre jöjjön.

Egyes kutatások rámutatnak arra, hogy az emberek mind fizikailag, mind fiziológiailag boldogabban érzik magukat némi sírás után. Miért van ez? A kutatók szerint azért, mert a sírás kiüríti a szervezetünkben felhalmozódott vegyületeket, az érzelmek mentális szabadjára engedése pedig segít abban, hogy jobban szembe tudjunk nézni az életünket megnehezítő fájdalmas szituációkkal.

5. „Sokáig nem volt egyéb szórakozásod, mint a naplementék szelíd szépsége”

Naplementekor és napkeltekor a fényszóródás mértéke még nagyobb. Ekkor ugyanis a Napból érkező sugaraknak nem függőlegesen kell áthatolniuk a légkörön, hanem szinte vízszintesen. Így a fénynek jóval nagyobb utat kell megtennie az atmoszférában, mint nappal.

A hosszabb út viszont több apró részecskét is jelent, melyek további fényszóródást idéznek elő.

Ezért alacsony napállásnál csak a hosszabb hullámhosszúságú sugarak érnek el bennünket, mi pedig úgy látjuk ilyenkor, hogy az eget vörös és sárga színek uralják.

6. „Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint máson. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy.”

A foglalkozás végén a négy temperamentum képviselőit kerestük – s találtuk meg a könyv szereplői között.

A temperamentumok jegyeinek ismeretében ugye nem meglepő, ha a királyt kolerikusnak tartjuk…

A kolerikus alkatot katonás, határozott viselkedés jellemzi. Mindig ő lesz a főnök. Alapvetően aktív alkat, érzelemmentes, szabálykövető (külső vagy belső). “Sosem hibázik”, és nem tűri el a más véleményét. Ha elhívjuk egy közösségbe, akkor azonnal veszi alapot, és meg is mondja, hogy ott majd mi legyen.

Hogyan viszonyuljunk hozzá: ő a főnök. Tiszteljük őt, de ne csapjuk be. Ha semmi közünk hozzá, akkor vegyünk fel hasonló viselkedésmódot, ekkor “barátok” leszünk. Ha életünk bizonyos részében együtt élünk vagy dolgozunk vele, akkor mindig felénk akar emelkedni. Ha ezt nem tudjuk megszokni, vagy emiatt betegek leszünk, akkor el kell váljanak útjaink.

Nehéz vele, ezért sok esetben a párja először lelkileg majd testileg is meg tud betegedni. Sok kolerikus “laza” kapcsolatban él, vagy idősebb korára egyedül.

A foglalkozást tartották: Kovacsics Bernadett, Merklin Ferenc, Sinkó Andrea, Szentgyörgyváriné Kovács Éva

Sinkó Andrea

Kapcsolódó képek