2019. november 18-án Prof Dr. Illés Zsolt tartott interaktív előadást a gimnázium természettudományos laborjában. A 4. órában a biológia tantárgy iránt érdeklődő közel 80 diák töltötte fel pótszékek segítségével a 36 férőhelyes labort.

Prof. Dr. Illés Zsolt a Dél-Dániai Egyetem Neurológiai Klinikájának professzora, 1982-ben érettségizett a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. 1988-ban végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1992 óta dolgozik a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikáján. 2010-től a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, 2011-től a Klinikai és Kísérletes Neuroimmunológiai Tanszék vezetője. 2012-től a Dél-Dániai Egyetem Neurológiai Klinikájának professzora.

Interaktív előadását az idegrendszer felosztásával kezdte. Beszélt a központi és perifériás részről. Arról, hogy milyen funkciókért felelős az egyik és miért felelős a másik egység.

Bemutatta az idegrendszert felépítős sejteket, elmondta szerepüket, kiemelte a támasztósejtek (glia) fontosságát az ingerületvezetésben.

Megismerhettük azt az eljárást, amellyel az emberi agyból egy szeletet kinyerve, kimutatható a szöveti állományt felépítő sejtek aránya. Szó volt a szinapszisokról (idegsejt „kapcsolódás”), amelyek biztosítják az ingerület átadását. Kiemelt néhány serkentő szinapszis neurotranszmittert (ingerületátvivő anyag). Elmondta a dopamin, a szerotonin és a melatonin szerepét a mindennapokban. Jellemezte a központi idegrendszer különböző területeinek funkcióit. Összehasonlította az "ősi" agy és az "emberi" agy eltérő működését.

Szó volt a velünk született de "elmaradt", illetve a felnőtt korban is megmaradt reflexekről. Előbbi például a Babinski reflex, amely a csecsemőknél mutatható ki. Ha végighúzzuk a talpon az ujjunkat, a csecsemő nagyujja előre billen (felnőtt korban behúzzuk). A központi idegrendszer érésével felnőtt korra ez a reflex eltűnik. Ezzel a kísérlettel igazolható egy esetleges központi idegrendszeri sérülés, amikor is a válaszreakció ismét kiváltható. Megismerkedhettek a diákok a jobb és a balfélteke eltérő funkcióival, szerepével.

A Professzor interaktív módon bemutatta és magyarázta a patella reflex folyamatát. 

Megtapasztalták a diákok, egy egyszerű egyensúlyi kísérlettel, hogy csukott szemmel kitárt karokkal hova" helyezzük" magunkat a környezetünkbe. Szó volt az utazási betegségek idegrendszeri hátteréről, valamint arról, hogy miért alakul ki és hogyan tudjuk kivédeni ezeket a kellemetlen élményeket. 

Megtudhattuk, hogy minden korosztálynak más-más az alvásigénye. Valamint azt is, hogy az agyunkban a negatív anyagok eltakarítását végző "személyzet" ekkor tud nyugodtan dolgozni. Ezért is fontos az agyunk pihenése.

Zárásként, egy videó segítségével bebizonyította számunkra, hogy a pozitív élmények mint például a zenék, milyen aktívan stimulálják az emberi agyat. Érdekes volt látni az MRI felvételen, hogy ha magunk nem is tudjuk eldönteni, hogy a hallott zene számunkra kellemes vagy sem, az agyunk eldönti helyettünk...

Az előadás hangulatát, valamint pozitív kicsengését talán azzal a mondattal lehetne a legjobban jellemzni, amelyet az egyik diák fogalmazott meg: ..."Az egyetlen rossz dolog az volt az előadásban, hogy vége lett..."

Kovacsics Bernadett

Kapcsolódó képek