A Fenntarthatósági Témahét záró eseményeként a 11. B-K nívó csoport diákjai a természetbe kihelyezett biológia óra keretében fát ültettek.  

Az Őrségi Nemzeti Park felajánlásakén a Gimnázium udvarán helyet kapott egy Batul almafa csemete.

Az előre kiásott gödörbe a diákok földdel összekevert szervestrágyát helyeztek, majd szakszerűen elültették a növendék fát. Az új növényke kapott egy táblát, amely tájékoztatást ad ültetésének idejéről, a növény származásáról.

Bízunk benne, hogy megszereti a helyét és sok éven át hoz termést, valamint dísze lesz a Gimnázium udvarának.

Kovacsics Bernadett

Batul alma történelme

Kelet-magyarországi eredetű, a Maros mentén terjedt el. Feltehetően a Bihar közeli Batur apátság gyümölcsöskertjében termesztették, 1003-1172 között. Ez a név eredetének egyik kézenfekvő magyarázata. Francia szakemberek is méltatták a fajták. A Jonathan megjelenése előtt uralkodó fajtának számított.

Ürögdi Nagy Ferenc 19. századi tudós pomológus először az Erdélyi Gazdasági Egylet Évlapjai folyóiratban 1861-ben tesz említést a batul almáról, majd az 1873-as Erdélyi Gazdában részletes ismertetést ír róla: „Az egyik évben mintákat küldtem az erdélyi fajtákból  Lucasnak Hohenrimbe s De Jonghe-nak Brüsszelbe. Lucas a Pónyikba lett szerelmes, De Jonghe-ot a mi Batul almánk kötelezte le. El kell ismerni, hogy a belga jobb számító a németnél is.”

A 19-20. század fordulóján jelentősége visszaesett. Ma már leginkább őstermelők és hobbikertészek termesztik.

Szőcs Géza, a 2015-ös milánói világkiállításon való magyar részvételért felelős kormánybiztos elültette a Magyarország jelképének kiválasztott Mosolygó Batul almafát Milánóban. A kiállításon Magyarország többek közt az őshonos állat- és növényfajok génmegőrzés témakörrel lesz jelen.

Batul alma gondozása

Hűvös, csapadékos területen, mély termőrétegű talajon érzi jól magát. Jól tűri a virágzás körüli fagyokat. A gyümölcs varasodásra hajlamos. Házikertekben a levelek összegyűjtésével és elégetésével a kórokozó ivaros alakjának áttelelése megakadályozható. A termés napos őszön hullik. Ezért a szalmasárga szín elérésekor már szedni kell.

Batul alma ritkító metszése

A korona februári ritkító metszésével lehetővé válik, hogy minél több fény érje a koronát, ami a bő termés alapfeltétele. Január végén kezdjük el a gyümölcsbokrok, gyümölcsfák ritkító metszését. A ritkító metszés megakadályozza a felkopaszodást, levegőssé teszi a bokrot, optimalizálja a fák lombkoronájának méretét és alakját, segíti a gyümölcsképződést, és a hatékonyabb növényvédelmet. Idősebb gyümölcsfák esetében távolítsuk el a sűrű koronarészeket. A fa vázát adó ágakat ne vágjuk le, hanem az ágak sűrűjétől szabaduljunk meg, hogy a napfény minél jobban behatolhasson az ágak közé. Ritkításnál a következő ágakat kell eltávolítani: a vezérágról meredeken felfelé növő ágakat, a vázágak felső részén a túlságosan megerősödött ágakat (ezzel lehetővé tesszük, hogy új hajtások képződhessenek), a szemmel láthatóan beteg és száraz ágakat, a túl sűrűn, egymás fölött elhelyezkedő ágakat, amelyek elveszik a fényt a többi ágtól.

Kapcsolódó képek