2020. január 17 –én a Magyar Kultúra napja alkalmából a laborban tartottunk egy rendhagyó fizika órát. Tavaly január 22 -én magyar költők, írók műveiben keresgéltünk (s találtunk) fizikai törvényeket (fénytörést, villámlást, húrok rezgését...) 

Az idei témánk: a fizika és az irodalom kapcsolata, avagy hol és hogyan szerepelnek fizikai jelenségek, törvényszerűségek László Endre (mondhatnánk: a magyar Jules Verne) Szíriusz kapitány történetét feldolgozó sorozatában.

 
Az ifjúsági hangjátéksorozat az 1980 - as években került adásba. Mára talán kissé megkopott, talán a mai diákjaink közül egy sem olvasta a Szíriusz kapitányos könyveket, talán kicsit megmosolyogjuk a személyi számítógép nélküli technikákat, de alapvetően a leírt fizika / természettudomány most is helyén való.

Három 10. c osztályos diáklány: Körös Hanna, Fekete Réka és Vilics Dorina arra vállalkozott, hogy tanári koordinálás mellett egy ppt és kísérletek segítségével a 102 éves gimnáziumban a  diáktársaiknak bemutatják ezt a kalandos világot, amit László Endre zseniálisan a 102 éves kapitány köré álmodott.

  

Többek között csillagászattal, légköri nyomással, magnetosztatikával kapcsolatos kísérleteket mutattak be, valamint jelenségeket magyaráztak meg - s tették mindezt egy, a kanizsaisok által írt újabb Szíriusz kapitányos fejezet jeleneteben.

Az érdeklődők megtudhatták például, hogy

- a Holdon egyfolytában 354 óráig süt a Nap, ez a regényben az ún. Sol időszak.

- Sol időszakban roppant meleg lehet a Holdon, mert a Holdnak csekély gravitációja nem tudta a légkört megtartani, a Nap kíméletlenül süti a felszínt Az árnyékos oldal viszont a -173°C – os hidegtől szenved.

- 2020- ban még csak egy jó poén volt, hogy egy zalai férfi 1 acre méretű birtokot vett a Holdon, azaz földbirtokos illetve holdbirtokos lett.

A fantázia alkotta kupolavárosokban sok érdekes dolog történt. Emlékezetes volt, amikor

- Liuna hosszabb földi tartózkodás után egy kicsit feldobta a holdi konyhájában az első palacsintát, s az a plafonra ragadt… (Amikor meg a leveses tálat emelte fel, olyan nagyot emelt rajta, hogy fele kidőlt…)

- Nem csoda, hiszen a földi gravitációnak a Holdon csak a 75 % - át érezik a kupolavárosok lakói. Igen, kb. 7,36 m/ s² ott a nehézségi gyorsulás értéke.

 - A szabad holdi területeken továbbra is a földi érték 1/ 6 része.

László Endre a közlekedést minifurgonokkal, a KDG –s csapat pedig Pavlics Ferenc járművét képzelte az égitestre.

-A kupolavárosokon kívül még mindig a magyar Pavlics Ferenc tervei alapján készített hold – autókon!

- A holdi alagutakban pedig 1000 km / h – val száguldó légpárnás, lineáris elektromotoros hajtású minifurgonnal közlekednek.

Aki szeretné a rádiójátékot meghallgatni, kattintson rá az alábbi linkre: https://www.youtube.com/watch?v=drU8OnvdN1I

Aki az órát a 10. c- s diákok közreműködésével tartotta: Sinkó Andrea ( matematika - fizika szakos labor tanár)   

Kapcsolódó képek